Szerdára egy nagyon kellemes kis muzsikát találtam, amelyet a klip csak még magasabb szintre emel. Bevallom, fogalmam sincs, hogyan kell értelmezni ezeket a zenei jeleket, amelyeket végig mutatnak ebben a kihajtós könyvben (oké, a zongora billentyűit még megismerem...), de annyira jó és annyira egyedi, hogy rögtön beleszerelmesedtem. :-) Magáról az előadó hölgyről annyit érdemes tudni, hogy zongoraművész (bár ezt halljuk), valamint 10 alkalommal jelölték Grammyre, de sajnos egy alkalommal sem nyerte még azt meg. Remélhetőleg legalább egyszer sikerülni fog neki, igyekszem megjegyezni a nevét és más dalait is keresgetni. Ez alapján úgy tűnik, érdemes.

Keddre már keresgetnem kellett a dalok között, míg ráakadtam erre a David Bowie-gyöngyszemre. :-) A YouTube-on található információk szerint maga a nóta 1967-es, de felhasználták egy 1969-es, azonos című rövidfilmhez is. A "klipben" ebből találhatunk bevágásokat, a maradék időben pedig a művész úr szórakoztat bennünket jelenlétével. :-) Nem egy toplistás sláger, annyi szent, de egy kedd estére elmegy. :-)

Kicsit szokatlan időpontban, de ha a szám ezt követeli meg, mi mást is tehetnék? :-) Egy régi klasszikus, amelynek dallama minden fülben benne van és nem lehet nem szeretni. Hétfő reggel pedig különösen javallt a hallgatása, hátha önt az emberbe egy kis életkedvet. :-) Én általában úgy vagyok, mint Garfield: utálom a hétfőt. Főleg azért, mert a hétvége annyira gyorsan elröppen, hogy rengeteg mindent csinál az ember fia, de igazából semmire nincs idő. Ez pedig nem jó. Főleg, hogy utána jönnek a dolgos hétköznapok, amikor utol kéne érned magad, de így nehéz. De ez van, rugaszkodjunk neki, jön egy újabb hét. Ahogy kedvenc büntetőeljárás-oktatóm mondotta volt: új hét, új örömök. Bár vele 8:30-kor kezdődött hétfőnként az óránk. :-) De ahhoz nekem hat körül fel kellett kelnem, hogy odaérjek. :-) Aki teheti, az aludjon még - aki nem, annak szép napot kívánok!

Vasárnapra biztosan találhattam volna valami szebb dalt is, de elsőként a U2 1983-as szerzeménye jutott eszembe, amelyben az 1972-es Véres Vasárnapról emlékeznek meg. Kis töriórát nem tartanék, akit érdekel a történet, a megadott linken tájékozódhat. Csak élő előadásokat, valamint olyan videókat találtam, amelyben a szöveg látszódik végig kiírva - inkább utóbbiak közül választottam egyet, így szemmel is követni tudjuk, mit énekelnek Bonoék. Remélem, senkinél nem volt véres ez a vasárnap...

A tegnapi, péntekre aktualizált zene miatt úgy döntöttem, csapjunk megint egy tematikus hetet, ezúttal ezen nappal kezdve. :-) Minden napra egy szám, amelynek címében szerepel ez a nap. Hétfőig már össze is állt a fejemben a dolog, a kedd-csütörtök lesz majd nehezebb, annak utána is kell majd járni, fejből nem ugrik be egy dal sem. Mára több esélyes is volt, Whigfieldéket egyelőre nem bántom, úgyhogy maradt az eddig összesen egy felvétellel szereplő Armin van Buuren és az ő szombat estéje. Hangulatos kis videó van hozzá, hol fekete-fehér, hol színes részletekkel. Kellemes, lazulós nóta, engem kifejezetten megnyugtat. Tetszik. :-)



Természetesen már az előadók személyéből is gyanút foghattunk - bizony, itt egy feldolgozásról van szó, mégpedig Herman Brood 1978-as, azonos című munkája volt az alap. Úgy érzem, Arminnak sikerült a lényeget kiragadnia az egészből, a legjobb momentumot használta fel az egészből és abból épített fel az új dalt. Jól csinálta. :-) Nézzük meg azért az eredetit, a miheztartás végett:

Eltelt pár nap, a dolog rengeteg, viszont egy újabb klipet meg kell osztanom a nagyérdeművel. Mit klip, kisfilm. :-) 8 perc a videó, bár ebből az utolsó 2 a stáblista, de jól össze van rakva, kétségtelen. De mindig sajnálom, mikor egy gyönyörű nőt ilyen csúnyává maszkíroznak. :-( A szívem szakad meg. Jöjjön Ms. Perry és a legutóbbi péntek este - jelentkezzen, akinek hasonló volt. :-) Nekem nem. :-P Meg a mostani sem ilyen lesz. :-)

Bevallom, mikor az Elena-szám "hey hey"-betétjét kerestem, valamiért ez a muzsika ugrott be először. Azért történhetett, mert kb. egy időben ment a két zene, tavaly nyáron, ez maradt meg bennem jobban. Amúgy ha az elmúlt két nap videóira azt mondtam, jók - erre nem találok szavakat. :-) Kerek kis történet lett a srácokkal, nagyon aranyosak. :-) Az előadó holland Sidney Samsont pedig ne keverjük össze német Sidney Sammel, aki a Bayer Leverkusen focistája. :-D Bár ha svédek lennének mindketten, egy apa-fia kapcsolatot simán meg lehetne állapítani - csak kellemetlen módon a son öregebb 7 évvel, tehát még ezt sem tehetjük meg. :-)

Szóval mi is volt a tegnapi Elena-dalban? Hey hey? Mintha ezt már hallottam volna ebben a formában, ezen a hangon valahol... Szerintem egy az egyben ki lett szedve ezen Dennis Ferrer-szerzeményből. Bár egy zenész megerősíthetne ebben, hogy tényleg egyeznek-e, az én botfülem teljesen azonosnak hallja a kettőt. Ebben az esetben érdekes kérdéseket tehetnénk fel a román hölgyeményhez. :-) De ismerkedjünk meg egy kicsit az amerikai lemezlovassal, akinek wiki-oldalán arról találhatunk infókat, milyen felszerelést és programokat használ munkája során. No igen, ettől én okosabb nem lettem, de legalább már ezt is tudjuk. :-) Maga a szám nem valami nagy eresztés, néhányszor meg lehet hallgatni, de nagy különlegessége nincs. A klip viszont nem rossz, lehet gondolkozni a történet alakulásán. :-)

Inna és Alexandra Stan után ismerkedjünk meg egy újabb román nemzetiségű énekesnővel, aki nem más, mint Elena. Ezzel a slágerrel robbant be az európai popzene tudatába, de már próbálkozik újabbakkal is - meglátjuk, milyen sikerrel. Ez kifejezetten jó lett, nekem a klip is tetszik, a hölgy pedig szintén - vörös haja ellenére. :-) Viszont van egy momentum, ami mellett nem tudok szó nélkül elmenni, de erre majd holnap visszatérek. Hallgatás közben figyeljetek 0:58-kor és 1:13-kor (még a dal folyamán kétszer lesz ilyen duplázás, tehát összesen hatszor szólal meg ez a motívum). Talán néhányan már sejtik is, mire akarok kilyukadni. :-)

Konferencia pipa, még a holnapot kell kibírni, aztán hétvégén úgy fogom tenni a semmit, hogy öröm lesz nézni. :-D A mai teljesítményre azért adok egy háromszoros hip-hip-hurrát, a Rihanna-verő Chris Brown előadásában. A tánctudását viszont nem tudom elvitatni a srácnak... Hej, ha én negyed ennyire tudnám tolni az ipart, már mennyivel előrébb járnék. :-) De szerintem az első ugrásnál úgy érkeznék arccal a betonba, hogy a kiküldött mentősök kiskanállal válogatnák a fejem alkatrészeit. :-) Mondjuk ő meg nem tudna mesélni az egészséghez fűződő jog alkotmányos szabályairól, valamit valamiért. :-D Jó vagyok én így is - valakinek bizonyosan. :-)

Ezt így a holnapi (lassan mai) nap előtt küldeném magamnak. :-) Konferencia lesz, amin olyan témából tartok előadást, amihez annyit értek, mint Dzsudzsák Balázs az élcsapathoz igazoláshoz... Szóval Rocky és hajrá én. :-D

Ma estére jöjjön egy kis aktuális muzsika - Pitbull lassan a zene David Guettája lesz (... :-D), mindenhol ott van és egyre jobb dolgokat produkál. T-Painnel közös száma is valami zseniális, minden passzol, rögtön elkezd az emberben minden lüktetni és táncolna - még akkor is, ha nem tud, mint pl. én. :-) Szóval csak így tovább, még sok ilyet!



Azt gondoltam, hogy nem teljesen egyedi az elgondolás, de ilyet? Ez eszembe sem jutott magamtól. Salt-N-Pepa - Push It, gondolom mindenkinek megvan fejben. Kb. 23 másodpercnél figyeljük csak! "Ú béjbébéjbé." Ennyi csak, de ebből lehetett egy teljesen új számot kreálni. Peti, ha olvasod: szerintem bőven belefér a radikális fejlesztésbe. :-) Kettő helyen hangzik fel az eredeti dalban, szóval megáll az indokolás, úgy gondolom. Ellenvetés? :-)

Kellemetlen: már megírtam a bejegyzést, mikor eszembe ötlött a kérdés: nem hogy ez már volt? De. Volt. Úgyhogy címváltás, átfogalmazás. Az előbb emlegetett BT és Tiësto másik nagy közös slágere a mai nap témája. :-) Szerencsére ez is passzol jelenlegi hangulatomhoz - mostanság elég sűrűn gondolok vissza, mi volt (nem is olyan) régen. Hiányzik, hiányoznak dolgok. Úgy igazából nem sikerült magam tartósan összeszedni azóta sem, de előbb-utóbb csak megtörik a zuhanás hosszabb távon is. Ahogy tavasszal is volt egy kis periódus, amikor elindult felfelé a hullámvasút. Ezt kéne valahogy állandósítani, fenn tartani. Aztán pedig fenntartani. :-) No majd, ráérünk még. Jöjjön egy kifejező klip, mindenkinek szeretettel.

Annyi zenét szeretnék feltenni, de egyszerűen nincs rá idő... Úgyhogy gyorsan ejtsük meg a hónap zenéjét, aztán remélhetőleg valamikor rakhatom majd a kis összeírt listámat is. Június lévén a széles tömegek által ismeretlen BT ide vágó zenéje következzen, ami nem egy örök klasszikus, de néha kifejezetten jó elővenni és leporolgatni. :-) Azért aki már hallotta az ő nevét, inkább a Mesterrel közös számára emlékszik - no jó, ezt még ma estére beállítom, hogy azok is megtudják, miről van szó, akik most csak csodálkozva merednek a monitorra. :-) De először jöjjön a Lángoló Június!

Egyéb kommentár nélkül... Szívdoktor kellene leginkább. (Azért szegény Ferrarit sajnálom, még ha jól láthatóan modell is volt, amit összetörtek. :-P)

Mert én bizony nem... Még ha a szél a sz..t is fújja az arcomba. :-) Mert míg élek, remélek. De muszáj mindenhonnan felkelni, továbbmenni, csinálni. Holnap is nap van (sőt, mindjárt ma is...), amikor csinálni kell, teljesíteni kell, meg kell mutatni mindenkinek. Lehet szomorkodni pár percig, de utána össze kell magad szedni és megmutatni: igen, te képes vagy rá. Meg tudod csinálni. Jobb vagy ennél, jobb vagy mindenkinél. Nem szabad feladni gyerekek. Magatokra mindig számíthattok, a belső hang pedig mondja ezt nektek is. Engem is ez éltet. :-)

Tegnap beígértem - engem bizony az egymást szerető orosz lánykák 2002-es slágerére emlékeztet nagy nyomokban a földönkívülis dalocska. Valahogy a dallam és ritmus néhány helyen az én botfülemnek megegyezik, de legalábbis hasonlít. Aki ért hozzá, nyugodtan cáfoljon meg azért... Meggyőzhető vagyok az ellenkezőjéről. :-) Jöjjön a dal először angolul...

...majd oroszul...

Uram atyám. Ez mi? Szörnyű ez a klip. Az eddig olyannyira csodált Katy Perry totálisan "elgagásodott" ebben a videóban, rá sem lehet ismerni... És még a zenei alap is lenyúlás-gyanús, de erre holnap fogok ötletet adni másoknak is, hogy engem mire emlékeztet. :-) Most inkább szörnyülködjünk kicsit, aztán gondoljunk vissza azokra az időkre, amikor egy Teenage Dream, vagy egy Hot'N'Cold jutott eszünkbe elsőre Katyről. Nekem mondjuk még most is inkább ezek jelentik az ő zenéjét, ezt próbálom elfeledni... No de ballépés nélkül senki nem lehet sztár, ugyebár. :-)

A tegnapi érzelmesebb bejegyzés utána mára következzen egy aktuális kedvenc, a finn banda legújabb száma. Most nézem, hogy az első slágerüket még nem tettem fel az oldalra, úgyhogy majd arra is sort kerítek visszamenőleg, addig ismerkedjetek ezzel, hallgassátok, ízleljétek. Nekem nagyon tetszik. Maga a címadó környék amúgy Los Angeles egyik legexkluzívabb része, a linkelt oldalon láthatjátok néhány volt és jelenlegi lakos listáját. Maradjunk annyiban, hogy szívesen költöznék oda. :-) Azt sajnos nem tudtam kideríteni, hogy a klipet melyik repülőtéren forgatták, úgyhogy aki ebben információval tud szolgálni, azt megköszönöm. Amúgy számomra nagyon zavaró, hogy ahány óra, annyi időt mutat a videóban. Ez direkt lenne? Ha igen, mi a funkciója? Mert ekkora méretű véletlen bakit én el nem tudok képzelni... Ezt leszámítva van egy jó kis hangulata, tetszetős. De a zene mindent visz. Hallgassátok!

Több okból is jól jön ez a zene mára.
- aktuális
- illik a hangulatomhoz
- nagyon jó
- hátha az is olvassa, akinek szánom... Ha így van, akkor jön a legfontosabb pont:
- a szövege miatt
Ebben minden benne van, de tényleg. Csak a "will" helyett egyelőre "would like to" szerepel nálam. De az nagyon. Csak nem tudom, mit tehetnék még. Küzdök én, amíg lehet. Mert szeretném, kíváncsi vagyok, jó lenne. Talán meg is érdemelném? Nem tudom, én úgy érzem. Egy kis bizalom. Egy találkozás. Ketten. Mások nélkül. Megnyílni. Ajj, de nehéz ez. Nyár van, meleg van, vizsgaidőszak van. Csupa nehezítő tényező. De főleg az utóbbi. Főleg, ha nem sikerül. Főleg, ha emiatt a külvilágot el akarjuk zárni. Pedig egyedül nem jó. Szerintem. Vagy mégis? Nem hiszem. Itt vagyok. Nem verek át. Nem vernélek át. És mégsem szeretné... Vagy mégis? Örülnék, boldog lennék. Legalább megpróbálnánk. Egy esély. Annyit csak érdemlek, nem? Jó lenne. Folytatás? Remélem. Ha olvasod, jelezd. Ha nem? Nem tudom... Az élet akkor is megy tovább. Szomorúan, kapkodva, senki miatt meg nem állva. Ez pedig nem jó. Nekem nem. Kell valaki. Aki ilyen. I will give to you the love you seek Would like to...



(Az egy magánjellegű megjegyzés, hogy ehhez a gyönyörű szövegvilághoz egy ilyen, átverésen alapuló klip? Rohadtul nem illik. Ironikus, persze. Ez az élet, mondhatnánk. De én nem. Pont nem. Nekem ebben a formában nem tetszik. Mert egyedül marad a végén, átverve. Ez nem jó. Én nem tenném...)